Dr. Balla Árpád (1932–2023)
Balla Árpád 1932 április 18-án született Brassóban.
Tanulmányait a brassói Római Katolikus Elemi Iskolában, majd a Római Katolikus Főgimnáziumban folytatta, végül a Magyar Vegyes Líceumban érettségizett 1951-ben.Felsőfokú tanulmányait a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) Gyermekgyógyászati Karán végezte. 1957-ben szerzett diplomát „cum laude” minősítéssel. Pályáját a Kovászna megyei Baróton kezdte körzeti orvosként, ahol három éven át szembesült a vidéki gyógyítás minden nehézségével és szépségével.
1960-ban telepedett le Székelyudvarhelyen. A Városi Kórházban alorvosként kezdte, majd 1964-ben szakorvosi vizsgát tett Bukarestben. 1981-ben nyerte el a főorvosi címet, 1982-től pedig két évtizeden át, 2002-es nyugdíjazásáig vezette a gyermekgyógyászati osztályt.
Nyugdíjazása után sem pihent: 2013-ig magánrendelőjében fogadta a hozzá bizalommal forduló szülőket és gyermekeket, összesen 56 évet töltve a közvetlen betegellátásban.
Dr. Balla Árpád neve elválaszthatatlan a hazai magnéziumkutatástól. 1979-ben védte meg doktori disszertációját a Marosvásárhelyi OGYI-n, amelyben a magnéziumhiány és a csecsemőkori betegségek – különösen az angolkór (rachitis) és a vérszegénység – kapcsolatát elemezte. Kutatásai nemzetközi szinten is figyelmet keltettek; társszerzője volt a Magnesium Research és más rangos szaklapok publikációinak, és összefoglaló monográfiát is megjeletetett a témában (Balla Árpád – Kiss A. Sándor: Magnézium a biológiában – magnézium a gyermekgyógyászatban, 1995)
Tanulmányait a brassói Római Katolikus Elemi Iskolában, majd a Római Katolikus Főgimnáziumban folytatta, végül a Magyar Vegyes Líceumban érettségizett 1951-ben.Felsőfokú tanulmányait a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) Gyermekgyógyászati Karán végezte. 1957-ben szerzett diplomát „cum laude” minősítéssel. Pályáját a Kovászna megyei Baróton kezdte körzeti orvosként, ahol három éven át szembesült a vidéki gyógyítás minden nehézségével és szépségével.
1960-ban telepedett le Székelyudvarhelyen. A Városi Kórházban alorvosként kezdte, majd 1964-ben szakorvosi vizsgát tett Bukarestben. 1981-ben nyerte el a főorvosi címet, 1982-től pedig két évtizeden át, 2002-es nyugdíjazásáig vezette a gyermekgyógyászati osztályt.
Nyugdíjazása után sem pihent: 2013-ig magánrendelőjében fogadta a hozzá bizalommal forduló szülőket és gyermekeket, összesen 56 évet töltve a közvetlen betegellátásban.
Dr. Balla Árpád neve elválaszthatatlan a hazai magnéziumkutatástól. 1979-ben védte meg doktori disszertációját a Marosvásárhelyi OGYI-n, amelyben a magnéziumhiány és a csecsemőkori betegségek – különösen az angolkór (rachitis) és a vérszegénység – kapcsolatát elemezte. Kutatásai nemzetközi szinten is figyelmet keltettek; társszerzője volt a Magnesium Research és más rangos szaklapok publikációinak, és összefoglaló monográfiát is megjeletetett a témában (Balla Árpád – Kiss A. Sándor: Magnézium a biológiában – magnézium a gyermekgyógyászatban, 1995)
Tudományos munkássága rendkívül gazdag: több száz előadást tartott konferenciákon, ezek közül sok in extenso is megjelent szaklapokban. Kiemelkedőek a Hargita megyei gyermekpopulációt érintő epidemiológiai vizsgálatai, amelyek során felmérte a gyermekkori magas vérnyomás gyakoriságát és kidolgozta a térségre specifikus növekedési percentilis táblázatokat. A Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja volt.